A sivatag egyhangúságát több ezer bányagödörrel megtörő vidéken alig néhány épület emelkedik, és egy nagy gépeket is fogadni képes repülőtér van, de a föld alatt hihetetlen kolónia él.
A vidék egy évszázaddal ezelőttig lakatlan volt, de 1915 elején három férfi, valamint egyikük fia, William Hutchison aranyat keresett a környéken, ehelyett a fiú azonban egy opáldarabra lett figyelmes. A következő évben kitört az opálláz, és hirtelen bányagödrök egész sora – mára közel negyedmillió – jelentek meg a sivatagban.
A felszínen építkezni viszont lehetetlen feladatnak bizonyult, hiszen a forróságot érthető módon egyetlen bányász, illetve családja sem viselte túl könnyen – így nem is csoda, hogy az otthonok az első világháborús veteránok ötletét követve a föld alá kerültek, lassan pedig megjelentek a földalatti templomok, egy bolt, bár, valamint egy hotel is, melyeknek köszönhetően a közösségi élet, illetve a turizmus is beindult. Megszületett Coober Pedy.
A lakások levegője egész évben 23-25 fokos, vizük egy huszonnégy kilométerre fekvő földalatti forrásból, áramellátásukat pedig a földrész legnagyobb dízelgenerátora, illetve egy szélerőmű biztosítja. Coober Pedyben ma negyvenöt ország 3500 állampolgára él.
Forrás: Noizz.hu