Vidám Csapat Hírportál Napi aktualitások, hírek, érdekességek a világból és hazánkból.
Hamarosan indul a síszezon, és a legfrissebb kutatások szerint többszázezer magyar indul ilyenkor a külföldi sípályákra. Európa autópálya rendszerei között azonban óriási különbségek mutatkoznak, ezért fontos tisztában lenni a sztrádák díjszabásaival és a bírságok mértékével.
Bár a téli nagy hidegek Magyarországon még odébb vannak, Európa síparadicsomaiban lassan beindul a síszezon. Ennek okán pedig sokan kelnek útra országszerte, hogy felkeressék a legnépszerűbb vagy az éppen még felfedezésre váró sípályákat. Egy utazás azonban mindig megterheli a családi kasszát, így érdemes minden felmerülő költséggel tisztában lenni.
Magyarországon mintegy 550 000 ember síel, akiknek 90 százaléka külföldre utazik a téli szezonban, hogy hódolhasson szenvedélyének – derül ki Laurent Vanat legfrissebb, síelésről szóló tanulmányából. A tavalyi síszezonban (2016 utolsó és 2017 első negyedéve) a magyar közönség TOP 3 úti célja Ausztria, Franciaország és Szlovákia voltak. Ugyanakkor idén Szlovénia és Olaszországiránt is nagy érdeklődés figyelhető meg.
A síelés mindazonáltal nem tartozik az olcsó sportok közé, hiszen egy kezdő felszerelés, akár több százezer forintba is kerülhet, és akkor még nem beszéltünk a pályahasználati és az utazáshoz köthető egyéb költségekről. Ezek pedig egyáltalán nem elhanyagolhatók,
Éppen ezért, a magyar síelők potencionális úti céljait figyelembe véve utánajártunk, hogy milyen autópálya díjakra és büntetésekre számíthatnak azok a magyarok, akik külföldre mennének sportolni télen.
A legkedveltebb síparadicsomok
Először is fontos tudni, hogy az öt legkedveltebb célország sztrádáin milyen autópálya rendszerek működnek. Európában ugyanis két féle felépítés létezi. Az egyik az úgynevezett matricás rendszer, ilyen például Magyarország mellett Ausztria, Szlovákia és Szlovénia. A másik pedig a kapus rendszer, ami például megtalálható Franciaországban és Olaszországban is.
A matricás rendszerben valamilyen időmennyiségre válthatunk engedélyt az ország teljes autópálya hálózatára vagy annak bizonyos szakaszaira. A kapus rendszer ezzel szemben egy olyan struktúra, mely során az autópályára való belépéstől a kilépőpontig megtett kilométer után kell fizetniük az autósoknak. Ez a megkülönböztetés a gyakorlatban azt is jelenti, hogy amíg a matricás rendszerben akár jogosultság nélkül is részt lehet venni a forgalomban, addig a kapus rendszerben ez nem fordulhat elő, hiszen az autópályáról való kilépési ponton, az adott kapunál meg kell fizetni az utazás költségét, különben nem lehet elhagyni a sztrádát.
Ausztria
Nyugati szomszédunk november nyolcadikán állt át a Magyarországon már évek óta működő elektronikus-matrica rendszerre, ami következtében az e-matrica már online is megvásárolható lett, azonban a régi, ragaszható matricák is megmaradtak. Az ár és az érvényességi idő ugyanakkor továbbra is változatlan. Így a majd 2199 kilométernyi utszakaszra, amibe az alagutak és a hidak is beletartoznak a 10 napos matrica 8,90, a 2 havi 25,90, míg az éves 86,40 euró, ami mai árfolyamon 680, 7800 és 26 000 forintot jelentene.
Ha viszont ezeket a matricákat nem váltjuk meg, akkor súlyos bírságra számíthatunk.
Szlovákia
Északi szomszédunknál 720 kilométernyi autópályát lehet használni, és 2006. január elsejétől itt is e-matrica rendszer van érvényben, így vásárláskor csak bizonylatot kapnak az autósok. A 10 napos matrica 10, a havi 14, az éves pedig 50 euróba kerül, ami mai árfolyamon 3019, 4200, 15 000 forint kiadást jelentene a magyar autósoknak. Ha azonban nem fizetünk autópálya díjat, akkor
Szlovénia
Szlovénia 606 kilométernyi autópályával rendelkezik és egy új, úgynevezett „2B” kategóriát vezetett be díjszabásába. Ez azt jelenti, hogy a 3,5 tonnás határig mérhető járműveket két csoportra bontották. Egyikbe az 1,3 métert nem meghaladó motorháztető szélességű járművek (B2), míg a másikba az ezt meghaladók gépkocsik kerültek. Előbbiekre a heti sztráda díj 15, a havi 30 az éves pedig 110 euróba kerül (mai árfolyamon ez 4500, 9000, 33 200 forint), míg utóbbiakra a heti 30, a havi 60, az éves pedig 220 euro, ami a jelenlegi árfolyamok szerint 9000, 18 000 és 66 400 forint lenne.
Szlovéniában a legdrágább a sztrádákon való közlekedés, amik mellé ráadásul rekord magas büntetést is bezsebelhetnek be azok, akik figyelmetlenek vagy nemtörődömök voltak. A felfedezni vágyóknak azonban jó hír, hogy Svájcban például csak éves matrica létezik, aminek az ára messze a legolcsóbb az összes többi országéval összevetve. Fontos azonban tudni, hogy bizonyos alagutakon és hágókon busásan megfizettetik az átkelést, a Nagy-Szent Bernárd alagút egyirányú behajtása például 30,9 svájci frank, ami átszámítva 8 ezer forint.
Franciaország és Olaszország
Franciaország és Olaszország autópályáin kapus rendszer van kiépítve, és a díjazásaik nagyjából megegyeznek. Ez azt jelenti, hogy az átlagos autópálya használati díjak 7,5 és 11 euró (mai árfolyamon 2200 és 3300 forint) közé esnek. A franciák egyébként 11 800 kilométernyi autópályával rendelkeznek, míg az olaszoknál 6660 kilométer sztrádát lehet használni, amiből 80 fizetős szakasz van.
A nyugat-európai kapus rendszer díjszabásai szinte pontosan megegyeznek a franciáéval és az olasszal. Nagyjából 7 és 11 euró között alakul ugyanis a 100 kilométerre vetített díjszabás Spanyolországban és Portugáliában is. Az egyetlen nagy kivétel Németország, ahol teljesen ingyen lehet használni a sztrádákat.
Mindig érdemes résen lenni
A különbségek sokszerűségét figyelembe véve, utazás előtt mindenképpen érdemes előre tájékozódni az adott ország autópálya rendszerét illetően, hiszen a díjszabások időről-időre változhatnak.
Forrás: penzcentrum.hu
