Home / Egyéb / Karácsony

Karácsony

Karácsony alegfontosabb ünnep, az adventi ünnepkört zárja le. Karácsonykor a keresztény ember Jézus Krisztus, a Megváltó születését ünnepli. Karácsony idején mindig is volt ünnep: a pogány időkben a téli napfordulót ünnepelték ilyenkor.

A XVI századi reformáció révén a keresztény hitélet egyes elemei a templomokból az otthonokba “költöztek”, így alakult ki Németországban a karácsonyfa-állítás hagyománya, ami a XVIII századot követően Európa-szerte elterjedt.

Maga a karácsony szó bolgár közvetítéssel az ószláv nyelvből származtatható. Bolgárul jelenthet napfordulót, macedónul pedig konkrétan karácsonyt is. Az 1267-es Kassai Kódex szerint karácsony szavunk elődje a kerecsen. Ennek oka, hogy a honfoglaló magyarság a téli napfordulót sólymok reptetésével ünnepelte volna. Régi magyar elnevezés szerint Kiskarácsony január elsején, Nagykarácsony pedig december 25-én van. A magyar néphagyomány szerint a karácsonyi asztalt fedő abroszból vetették jövő tavaszon a gabonát, a bő termés érdekében. Az asztalra szórt magot a lábasjószág kapta, hogy jól tojjon. Az asztal alá pedig szalmát vetettek, amit aztán a jószág alá, vagy agyümölcsfa ágaira tettek, a szaporulat érdekében. A gazdasszony vacsora alatt nem állhatott fel az asztal mellől, hogy tyúkjai jól tojjanak.

December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy karácsonyi vacsora. A család, esetleg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A magyaroknál a bensőséges családi együttlét általában 24-e estéje (szenteste), míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e.

A nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet, a családi együttlétet jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokássá vált megajándékozni szeretteinket.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..