Bár a tehetős Josephine Cochrane feltehetőleg egyetlen tányért sem mosott el életében, megelégelte, hogy fogadásai után a személyzet folyton összetörte a tányérokat és újat kellett belőlük venni. Kifejlesztett hát egy biztonságos mosogatógépet, mely nagy sikert aratott az 1893-as chicagói világkiállításon és eladott belőle éttermeknek, illetve szállodáknak.

A magyar származású, amerikai tudós, a napenergiakutatás úttörője. De feltalált egy mobil, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezést, melyet az amerikai katonaság használt a második világháborúban.

Sikeres ingatlanfejlesztőként épp a villamoson utazott, amikor feltűnt neki, hogy a vezető alig lát ki a szélvédőn a hótól. Hazament és kifejlesztett rá egy egyszerű, automata szerkezetet, mely lehetővé tette, hogy anélkül tisztítsuk meg az üveget, hogy ki kellene szállnunk a járműből. Sajnos azonban mindenhol visszautasították az ötletét, és az első autógyár két évvel azután vezette be a szabványt, miután lejárt a szabadalma, így Mary Anderson soha nem látott pénzt az ötletéből.

Az osztrák származású színésznő-feltaláló zongorista szomszédjával közösen találta ki az egyidejű frekvenciaváltást a második világháború idején, a torpedók rádióirányításának problémájára. Később ez a technológia lett az alapja a máig használt bluetooth-nak.

1963-ban fejlesztette ki a kevlárt, mely a golyóálló mellények, a függőhíd kábelek, sisakok, fékbetétek, sílécek és kemping felszerelések alapja. A szintetikus anyag ötször ellenállóbb az acélnál.

Ő találta ki azt a harisnyaszerű alakformáló alsóneműt, mely karcsúbbá varázsolja a derék-csípő-fenék részt. 5000 dolláros megtakarításából finanszírozta a cég beindítását, mely mára 500 millió dollárt ér. Soha nem költött reklámra.

A német háziasszony megelégelte, hogy mindig maradt egy kis zacc a csészéje alján, ezért itatóspapírból tölcsért formázott és úgy forrázta le a kávét. Melitta néven mai napig kapható az általa kitalált és piacra dobott kávéfilmet.

Eredetileg a Földbirtokos játéka néven futott és kritikaként jött létre az ellenőrizetlen kapitalizmusra, sajnos azonban ellopta az ötletet egy Charles Darrow nevű férfi és eladta a Parker Brothers nevű cégnek, akik később felkutatták az eredeti ötletgazdát, majd mindössze 500 dollárt fizettek érte.

A titkárnő, aki megelégelte, hogy minden elütésnél újból kellett kezdeni a gépelést, kifejlesztett egy fehér festéket a hibák korrigálására. Először Mistake Out, majd Liquid Paper néven forgalmazta, végül 47,5 millió dollárért adta el cégét a 70-es évek végén.

Amerikában hihetetlenül népszerű az általa kitalált, praktikus, mosógépbe rakható felmosófej és bársonyborítású, vékony válfák is, melyekről nem csúszik le a ruha. Milliárdos lett a több mint zsáz bejegyzett szabadalmával. 2015-ben Jennifer Lawrence alakította őt a Joy című filmben.